>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országos Német Kisebbségi Önkormányzat

Az Elnökség ajánlást fogalmazott meg a Kongresszusnak a Szövetség feloszlatásáról, és a vagyonnak az önkormányzat részére történő átruházásáról.

A Magyar Optikai Művek Kultúrházában megválasztották az elektorok (751-ből 589 van jelen) az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat Közgyűlésének tagjait (53 fő).

Gál Zoltán átadta az országos önkormányzat 53 tagjának a megbízólevelet. Ezután a képviselők alakuló ülést tartottak. Elnöknek 39:11 arányban Kaltenbach Jenőt választották meg Hambuch Géza ellenében. 4 alelnököt választottak: a jogi és közigazgatási kérdésekkel foglalkozó alelnök Józan-Jilling Mihály (Mihály Józan-Jilling), a gazdasági ügyekért felelős Kerner Lőrinc, az oktatási kérdésekért felelős Erdei Ferenc (Franz Erdei) és a kulturális ügyekért felelős Báling József lett.

Baden-Württenberg miniszterelnöke, Erwin Teufel Horn Gyula meghívására Magyarországra érkezett. Találkozott az országos önkormányzat Elnökségével is. A megbeszélésen jelen volt Heinichen nagykövet és Christian Steger, a Baden-Württenbergi Dunai-sváb Kulturális Alapítvány (Donauschwäbische Kulturstiftung des Landes Baden-Württenberg) elnöke is. A tájékozódó megbeszélésen két konkrét probléma is felmerült: az UBZ évi üzemeltetési költségének elégtelen volta, valamint a NZ szerkesztőségének computerrel való felszerelése.

Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése Pécsett ült össze, ahol az önkormányzat elnökévé választották Kerner Lőrincet. Egyidejűleg elfogadták a "Magyarországi Németekért Alapítvány" alapszabályát s megválasztották az alapítvány 13 tagú kuratóriumát.

Ülésezett a Közgyűlés. Döntöttek a magyarországi németek új szimbólumáról, himnuszáról (Ludwig Hackl-Ernst Imrich: Das Lied der Ungarndeutschen), ünnepeiről (pünkösd, január 2. szombatja), és kitüntetéséről (Ehrennadel in Gold für das Ungarndeutschtum).

Az országos önkormányzat tiltakozott a kormánynál amiatt, hogy Baranyában állítólag kisebbségeket figyeltek meg. (német, bolgár, szerb, horvát, cigány). Gálszécsy András, a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár alaptalannak nevezte a felháborodást, mivel elmondása szerint az adatgyűjtés nem volt kisebbségspecifikus. Kisebbségi szervezeteket nem figyeltek meg. Az előfordulhatott, hogy kisebbséghez tartozó személyeket igen, de az adatgyűjtésre szükség volt a Jugoszláviában dúló háború miatt.

A Tolna Megyei Közgyűlés a DBU-nál tartott pénzügyi vizsgálat eredményéről tárgyalt. A zárt ülésen a képviselők többsége megszavazta, hogy az országos német kisebbségi önkormányzat képviselőjének el kelljen hagynia a termet. Bár a döntés jogilag nem volt támadható, az országos önkormányzat tiltakozott, mivel az nem felelt meg a kisebbségi törvény szellemének. Az ülésen felmentették a színház intendánsát, Frigyesi Andrást.

Ülésezett a Közgyűlés. A legfontosabb határozatok: az Oktatási és Kulturális Bizottságnál létrehoztak egy alapot 500 000,- Ft-tal, amelyre az egyesületek pályázhattak. Megalapították az önkormányzat saját hivatalos lapját "Amtliche Mitteilungen" címmel, amely negyedévenként jelenik meg, és a Közgyűlés valamint az Elnökség határozatait ismerteti. Kiadója a mindenkori önkormányzati elnök, felelős szerkesztője az ügyvezető.

Megalakult a Magyarországi Német Egyetemi Hallgatók Szövetsége (Verband Ungarndeutscher Studentenschaft) Pécsett, a Lenau-házban. A tagok között egyetemisták, és egyetemi, vagy főiskolai végzettségű értelmiségiek voltak. Az egyesület célja a magyarországi németek kulturális örökségének ápolása és továbbfejlesztése, a tagok továbbképzése, és az országos önkormányzat programjavaslatokkal történő támogatása. Tiszteletbeli elnök Báling József, elnök Szabó Ernő.